A fiziológiás, szövődmény nélkül lezajló szülés természetes folyamat, mely során beavatkozásra nincs szükség. Ekkor az orvos és az egészségügyi személyzet feladata az anya és a magzat állapotának figyelemmel kísérése az esetleges szövődmények minél korábbi felismerése érdekében. Amennyiben szövődmény lép fel vagy fenyeget a következő beavatkozásokra kerülhet sor:
- Méhszájérlelés
- Burokrepesztés
- Oxytocinos fájáserősítés
- Gátmetszés
- Méhűri betapintás
- Vacuum-extractio
- Fogóműtét
- Császármetszés
1. Méhszájérlelés
Méhszájérlelés akkor indokolt, ha
- a szülés a 41. terhességi hétig spontán nem indul meg
- időelőtti burokrepedés történik amennyiben kedvezőtlen a méhszájlelet és nem indul spontán fájástevékenység
- valamilyen oknál fogva a szülést művi úton meg kell indítani
A méhszájérlelés gyógyszerek segítségével történik. Prosztaglnadin tartalmú tablettát vagy zselét (pl. Prostin, Prepidil) helyezünk a hátsó hüvelyboltozatba vagy a méhszájba. Ezek a készítmények a méhszáj állományát fellazítják és fájásokat hoznak létre. Szükség esetén 2-3 alkalommal 6-24 óránként az adagolás megismételhető.
2. Burokrepesztés (amniotomia)
A szülés normál lefolyása mellett amikor a méhszáj a tágulási szak végén eltűnik, akkor a magzatburok megreped. Ennek azért van jelentősége, mert enélkül a magzat „burokban születne” és nem jutna levegőhöz. Ezért legkésőbb a tágulási szak végén a magzatburkot művi úton megrepesztjük. Bizonyos esetekben a burok megrepesztésére korábban is sor kerülhet: pl. kedvező méhszájlelet melletti szülésindítás vagy fájásgyengeség esetén. A burok megrepesztése után ugyanis a fájások általában erősebbek, rendszeresebbek lesznek. A burokrepesztés fájdalmatlan beavatkozás, mert a magzatburok idegeket nem tartalmaz. Tulajdonképpen egy hüvelyi vizsgálatnak megfelelő kellemetlenséggel jár.
3. Oxytocinos fájáserősítés
Az oxytocin a szülés során az agyalapi mirigyből folyamatosan felszabaduló hormon, mely a ritmusos méhösszehúzódásokat biztosítja. Amennyiben a szülést a spontán fájások megkezdődése előtt meg kell indítani, az időelőtti burokrepedést követően nem indulnak spontán fájások vagy a szülés során a fájások erőssége nagyon lecsökken szükség lehet fájáskeltésre vagy fájáserősítésre. Ebből a célból szintetikusan előállított, a saját (endogén) oxytocinnal azonos molekulát tartalmazó készítményt adagolunk. Az adagolás infúziós pumpával történik szigorúan ellenőrzött mennyiségben, szükség esetén fokozatosan emelkedő adagban.
4. Gátmetszés
A kitolási szak végén amennyiben a gát tágulékonysága és a magzat méretei között diszkrepancia áll fenn, a gát és a környező szervek (medencefenék izomzata, végbél, húgyhólyag) sérülése következhet be. Ezek a sérülések szabálytalan vonalúak, repedt jellegűek, melyeket sebészileg ellátni esetenként nagyon nehéz lehet. Ilyenkor a súlyos sérülések megelőzése érdekében végezzük a gátmetszést. Első szülés kapcsán az esetek kb.80%-ban van szükség a beavatkozásra, második szülésnél 40%-ban, a további szüléseknél csak 5-10%-ban. Koraszülés esetén a sérülésekre érzékenyebb magzati koponya kímélete érdekében a szülésnél a gátmetszés alkalmazása szintén javasolt. A gátmetszés egy 2-4 cm-es éles szélű seb, melynek ellátása egyszerű, gyorsan gyógyul. A beavatkozást és a seb ellátását helyi érzéstelenítésben végezzük. Amennyiben a szülés epidurális fájdalomcsillapításban zajlott, külön érzéstelenítésre nincs szükség. A seb ellátása felszívódó fonallal történik, az esetek döntő többségében varratszedés nem történik.
5. Méhűri betapintás
A szülés harmadik fázisában, a lepényi szakban a magzat megszületése után 5-20 percen belül a méhlepény leválik és enyhe hasprés hatására kilökődik. Amennyiben a lepény nem válik le (szívósan tapadó lepény) vagy leválik, de nem távozik teljes egészében (cotyledo retentio), a méh nem képes kellően összehúzódni és a vérzés csillapodni. Ezért ilyen esetekben méhűri betapintást végzünk, mely során a méhből a lepényt vagy a darabokat kézzel távolítjuk el. Amennyiben a kismama kórelőzményében császármetszés szerepel a hegvonal épségének ellenőrzése is betapintással történik. A beavatkozás kb. 5 percig tart, altatásban végezzük.
6. Vacuum-extractio
A szülés során előfordulhat, hogy a magzat oxigénellátása oly mértékben romlik, hogy a szülés azonnali befejezése válik szükségessé. Ilyen esetekben a tágulási szakban vagy a kitolási szak elején, amennyiben a magzati koponya még nem haladt át a medencebemeneten császármetszést végzünk. Ha a magzati koponya a medence kimenetében van, a szülést vacuum-extractioval fejezzük be. Hasonlóan járunk el akkor, ha a fájástevékenység nagyon legyengül és gyógyszeresen nem befolyásolható. Vacuum-extractio kapcsán a magzat koponyájára gumiharangot helyezünk, melyben szívó hatást hozunk létre a rögzülés érdekében. A harang nyelének húzás alatt tartásával segítjük a magzat megszületését, mely 1-2 fájás alatt megtörténik. Korábban fémből készült harangokat is használtak, de azzal ma már csak ritkán találkozunk. A szívó hatás következtében az újszülött fejbőrének folyadéktartalma megnő (ödéma), ez 24 óra alatt rendeződik.
7. Fogóműtét
A fogó egy fémből készült, kétkarú eszköz, mellyel a magzat koponyájának rögzítése által annak megszületését segíthetjük. A fogó alkalmazására ugyanazon esetekben van szükség, mint a vacuum-extractiora. Különbség az, hogy a fogót a medence üregében magasabban fekvő koponyára is fel lehet helyezni. Tekintettel arra, hogy a fogóval a sérülés veszélye nagyobb és alkalmazása is nagyobb gyakorlatot igényel, ma már csak ritkán alkalmazzuk.
8. Császármetszés
A császármetszés indikációi
- fekvési rendellenességek: medencevégű fekvés, harántfekvés
- tartási rendellenességek: homloktartás, arctartás, fejtetőtartás
- fájásgyengeség
- IU dystress
- téraránytalanság
- hypertonia, praeeclampsia
- szemészeti, ortopédiai, ideggyógyászai indikációk
- ikerterhesség
A császármetszés érzéstelenítése
- gerincközeli érzéstelenítés
- altatás